1.Talajvíz, rétegvíz

Talajvíznek azt a felszín alatti vizet nevezzük, amely összefüggő felületet alkot, és mely nem egy esetben áramlással mozog a felszín alatt. Hazánkban a talajvíz általában 1, 5 méternél mélyebben jelenik meg, ám vannak különleges esetek is: ismeretesek olyan területek, ahol 8 - 10 méter mélységig nem található talajvíz, ám vannak olyanok, ahol már 50 centiméternél is megjelenik. A talajvíz előfordulása akár egy-egy településen belül is különböző lehet, és igen nagy befolyással van erre a jelenségre a közelben lévő felszíni vizek hatása. Egy folyó, vagy patak közelében a száraz időszakban a talajvíz mélyen húzódhat, esősebb időszakban, vagy egy áradás idején akár a felszín közvetlen közelében is megjelenik. Rétegvíznek nevezzük a két vízzáró réteg közötti elhelyezkedő talajvizet. Alföldi területeken az elégé mélyen található, ám dombos, hegyes vidéken a rétegvíz a domborzatot követve a legváltozatosabb mélységekben és jelenik meg. A hegyekben található természetes források jelentős része nem más, mint a rétegvizek felszínre történő kilépésének jele. A régi korokban a kutakat is legtöbbször-mindenféle előtanulmány nélkül-a rétegvizekre telepítették, mert ezek vize tisztább, utánpótlásuk folyamatosabb volt. A rétegvizek kémiai és fizikai tulajdonságai a talajvizekéhez hasonló.

2. Ásványvizek, és hatásuk az emberi szervezetre

Magyarország kis ország, de egyetlen más ország sem dicsekedhet hasonlóan gazdag természetes termálvízkészlettel. E készletek kis része természetes melegforrásként tör a felszínre, a többi 500-2000 méter mélységű kutakkal felszínre hozható. Ilyen kiterjedt területen előforduló termálvíz páratlan kincsnek számít. A legtöbb országban termálvíznek tekintik azt a vizet, amely 20-25 Celsiusnál magasabb hőmérséklettel tör felszínre. Hazánkban azt a vizet nevezzük termál- vagy hévíznek, amelynek hőmérséklete meghaladja a 35 Celsiust.
Ásványi összetétel: a termálvizek ásványi összetétele és ennek megfelelően gyógyászati alkalmazása rendkívül változatos. A legjellemzőbb összetevők alapján nálunk 11 fő csoportba sorolják a termálvizeket. Ásványvizeknek nevezzük azokat, amelyek literenként több mint 1000 milligramm oldott szilárd anyagot, ásványi sót tartalmaznak.
A szénsavas víznek értágító hatása nemcsak a szívműködés és a keringés javítására szempontjából hasznos, hiszen emellett kitűnően fokozza az ásványvízben lévő más elemek biológiai hatását. Ha az ásványvíz radont is tartalmaz, akkor jelentős fájdalomcsillapító és értágító hatása miatt igen közkedveltté válik a gyógyulni vágyók táborában.

3. Hévizek, és hatásuk az emberi szervezetre

A történelmileg ismert hévízforrások, amelyeket már a rómaiak is hasznosítottak, s amelyek mellett főleg a török hódoltság ideje alatt számos gyógyfürdő épült ki, karszthegységeink peremén fakadtak (Hévíz, Buda, Eger). A kutatások kimutatták, hogy az itt fakadó melegvizek tulajdonképpen a karszthegységek távolabbi fedetlen mészkő és dolomit kibúvásainak-területén beszivárgó csapadékvízből kapják utánpótlásukat, majd több ezer éves tartózkodás és nagy mélységig történő leáramlás után a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal gazdagodva a felszínre törnek. Javallatok: A hévizes vizekben lévő szénsav a szívműködés és a vérkeringési rendszer szabályozója: a kén az izületi porc felújításához szolgáltat anyagot, rádium sugárzása pedig a sejtek serkentője, az elöregedett szövetek felújítója.

4. Karsztvíz, artézi víz

A karsztos kőzet mészkő és dolomitképződmény üregeiben, járataiban lévő nagy keménységű, magas nátrium és magnézium tartalmú víz. A karsztvíz az elnyelt csapadékból és a leszivárgó felszíni vizekből származik, tehát hasonló a talajvízhez. Mivel a karsztvíz fontos forrása az ivóvíznek, illetve az ipari víznek, így fokozott védelemre van szükség az ilyen területeken.
A rétegvíz egyik jellegzetes típusa az artézi víz. A rétegvíz a medenceszerűen elhelyezkedő víztartó rétegekből a ránehezedő nyomás miatt a felszín felé igyekezne. Ha egy ilyen helyen átfúrják a vízzáró réteget, akkor a rétegvíz artézi kútban a felszínre emelkedik. Artézi kútnak nevezzük tehát a 100 méternél mélyebb rétegvizet szolgáltató fúrt kutat.